Habonyról, Orbánról, pécsi mutyikról ír Körömi Attila, éppen azután, hogy lelkes közönsége volt a Momentum Mozgalomnak Pécsett.
Rettentő hosszú vélemcikket írt a Magyar Nemzetbe kedden Körömi Attila. Akinek nem ugrik be a név, az ne osotorzza magát, az egykori Fideszes képviselő ugyanis 13 éve száműzte magát a politikából. Körömiről azt kell tudni, hogy “1989–90 fordulóján morális alapon kapcsolódott be a politikába, és lépettbe a Fiatal Demokraták Szövetségébe. Majd 1990–2002 között pécsi közgyűlési, 1998–2006 között országgyűlési képviselőként politizált, de 2004-ben kilépett a Fideszből, mint mondja azért, hogy megőrizze integritását.
Azt mondja (írja) magáról, hogy “Pécsett a frakcióink tagjaként a szocialisták és általában a törvénytelenségek legmarkánsabb bírálója voltam. A parlamentben sem tértem ki az ütközetek elől. 1999 elején eljött az idő, amikor már nehéz volt hitelesen csak a szocialisták viselt dolgait szóvá tenni:
Pécsett és a megyében szárba szökkentek saját ügyeink, és megjelentek a mutyizások is.
A szocialistákkal nyilvánosan, saját magunkkal belül folytak a küzdelmeim. Hálátlan volt a szerep, a helyzet meghasonlással fenyegető…” – mesél, miközben megállapítja, hogy egyre csak szaporodtak a rossz tapasztatai.
“.. a párt lassan kimutatta a foga fehérét: a kontraszelekció felülkerekedését, az újkori dzsentri és a pózkeresztény életre hívását, az önérdekűség térnyerését, a belső demokrácia teljes felszámolását, a despotizmust és az önteltséget. Belülről e folyamat élesen látszott, míg kifelé a párt hermetikusan lezárt.”

Fotó: Varga György / MTI
Győzött a Kádár-rendszer és jött Habony Árpád
Körömi azt állítja, 2004. április 5-én ülést tartott a Fidesz frakció a képviselői irodaház VII. emeleti előadójában, melyre együtt érkezett a párt elnöke (Orbán Viktor – a szerk.), Habony Árpád, Gyürk András és még egy személy, akit nem ismert. Egy nagymintás szociológiai felmérés, közvélemény-kutatás vezetőjeként mutatták be Habonyt, akit addig senki nem ismert a frakcióból.
– Nem lehetett tudni, miért van jelen. A frakcióülés igazi jelentőségét a Fidesz megbízásából készült nagymintás felmérés ismertetése és az annak eredményeiből következő jövőbeni pártstratégia meghatározása adta. A párt elnöke pontokba szedte mondanivalóját, melyek lényegét ott az ülés alatt, beszéde közben végig jegyzeteltem. Legfontosabb, legsúlyosabb mondatai, üzenetei a következők voltak:
– A jövőben nem mi mondjuk meg, hogy kire kell szavazni, hanem megkérdezzük az embereket. Nem a polgárokat, hanem az embereket.
– A felmérés szerint a Fidesz megosztotta az országot, nem viseli a vereséget. A cél az averzió lebontása, aminek érdekében a baloldalról és az elégedetlen anyagi helyzetűek közül kell meríteni.
– A jobboldal-baloldal felosztás értelmezhetetlen.
– A határon túli magyarok és a népességfogyás ügye egyre nehezebben kommunikálható, egyre kevésbé hasznos témák.
– Összességében megállapítható, hogy a Kádár-rendszer győzött, megnyerte a rendszerváltoztatást. Ebből következően baloldali véleményvezéreket kell beemelni a Fidesz mellé, szerepeltetni kell őket.
– A jövőben a gazdasági problémák, a hétköznapi gondok, az eladósodottság, a bizonytalanság és a félelem fogalmait, életérzéseit kell témává tenni, majd rendre ismétlődő sulykolással napirenden tartani – állítja Körömi.
Szerinte ekkor állt össze “a stratégia szíve-gyökere, amely azóta is meghatározza a párt és a frakció politikáját, működését”.
Körömi Attila azt állítja, Orbán Viktor (akinek nevét egyszer sem írja le a cikkben, csak hivatkozik rá) kimondta, hogy győzött a Kádár-rendszer, ezért következtetés világos: azt kell tenni, úgy kell építkezni, ahogy az egykori állampárt tette.
Kitörés a rezervátumból: Miért éppen most szólalt meg?
Ezt a nem elhanyagolható kérdést maga is felteszi írásában. Ő azzal magyarázza “coming outját”, amelyre 13 év elteltével kerített sort, hogy most jött el az idő, hogy kilépjen az ország abból a politikai rezervátumból, amibe a fenti stratégia kényszerítette az országot.
Emellett pedig a másik ok, hogy “a gyerekeink generációja most lép be a politikai térbe, most lépnek ki a közélet fórumaira”. Ha a polgári értékeket képviselik, azonnali lepofozással fenyegetik, gúny és élc tárgyává próbálják tenni őket. Stigmát nyomnak homlokukra. A mi felelősségünk segíteni őket abban, hogy szabadon tehessék a dolgukat, hogy európai polgárként élhessék az életüket itthon is – folytatja.
Körömi és a Momentum
Bár erről nem ír ebben a véleménycikkben, talán a fenti coming out időpontjában szerepet játszott az is, hogy Körömi Attila komolyan érdeklődik a Momentum Mozgalom iránt, az egyébként igen érdekesen alakult pécsi fórumukon is ott ült a nézők között.
Ez természetesen nem változtat a véleményén, de egy olyan tény, amelyet fontos tudni ahhoz, hogy megfelelő környezetben lehessen értelmezni azt, amit állít.
Olyat láttunk Pécsett a Momentum fórumán, amit politikai szeánszokon szinte még soha! – OK!PÉCS
Számos meglepetést tartogatott az elsőre unalmasnak ígérkező szeánsz, mondjuk is sorban ezeket.