Csak egy szűk elitet érdekel a kultúra Pécsen

Vagyis csak nagyon kevés ember – maximum 4-5 ezer – képes megfizetni az elitkultúrát a városban, ők azok, akik rendszeresen eljárnak koncertekre, színházba, múzeumokba. És a rendszeres alatt havi egy alkalmat kell érteni. A többséget viszont nem érdeklik a kulturális látnivalók, és ennek nem feltétlenül a  pénz az oka.

Tegnap írtunk arról, hogy egyelőre kevés embert mozgatott meg a POSZT, a csúcs napi 300-400 látogató a Zsolnay Negyedben. Ez természetesen igaz, viszont az is az, hogy eközben a darabok, ha nem is teltházzal, de szép számú nézőközönség előtt mennek – mégha utolsó pillanatban le is akciózzák a jegyárakat. Vagyis a szakmai érdeklődők, a célzottan az előadásokra érkezők szempontjából egy sikeres Találkozóról lehet beszélni.

A kritikusok szerint azért jobb a pécsi belvárosban tartani a POSZT-ot, mert így azoknak is lehet fesztiválhangulata, akiket egyébként hidegen hagy az egész. A nyüzsgés, a celebek látványa, a forgatag, a zene és az illatok mégis hatással van rájuk: esznek, isznak, fogyasztanak, vásárolnak a kitelepült bódéknál, esténként pedig szívesen ülnek le néhény fröccsre a Sétatér gesztenyefái alá és még az sem zavarja őket, ha eközben valami tök érdektelen előadás megy a színpadon. Mert ingyen van – gondolják! A kulturális élmény ingyen van és ingyen is jár – vélik.

De mégis mi okozza ezt a kettősséget?

A pécsi kulturális életben dolgozók szerint az van, hogy a pécsiek jelentős részét egyáltalán nem érdeklik a kulturális események, fizetni pedig végképp nem akarnak érte. Vagy nem tudnak. Amit nem sajnálnak, az a mozijegy, az ugyanis kukoricával és üdítővel max. 2000 forintból megáll. És amit nem sajnálnak, az az ételre-italra elköltött pénz. Ezért lehet az, hogy a pécsi mozik szinte teltházzal mennek folyamatosan és a Sétatéren is nehezen lehet leülni este 7 után. 3-4 ezer forintból ugyanis kellemesen be lehet rúgni és még enni is lehet eközben.

Nem érdemeljük meg Csontváryt sem?

A Csontváry Múzeum körül az utóbbi időben forr az indulat, mivel nagyon úgy néz ki, elvinnék Pécsről a képeket. A múzeum hivatalos látogatottsági adatait látva ez nem is csoda: 2010-ben volt a csúcsév, akkor iskolai osztálykirándulókkal, ingyenes-kedvezményes látogatókkal együtt 44.810 ember lépett be a múzeumba egész évben, hogy személyesen is megnézzék a festő műveit. 2014-ben már csak 21.458, 2015-ben pedig 9.883 tette meg ugyanezt – igaz, a tavalyi csonka év volt.

Nyilván a pécsiek nem fognak minden héten a Csontváry Múzeumba járni, újra és újra megnézegetni a festményeket, de azért ezek mégis cudarul alacsony számok. Azt mutatják: nem elég hatékony Pécs kulturális- és talán átfogóbban a városmarketingje.

Az Ingyenkultúra Városa?

Szakemberek szerint ez lenne a legtalálóbb kifejezés.

Kissé olyan ez, mint a Csillag étterem esete. A zárás napján tömegek özönlöttek a kifőzdébe enni az olajos rántotthúst és búsúlni azon, hogy lehúzza a rolót hely. Erre mondta azt a tulajdonos, hogyha minden nap csak fele ennyien ettek volna ott, akkor simán működhetett volna tovább is.

 

Lapunk számos pécsi kulturális szakemberrel beszélt az utóbbi időben. A fentiek az Ő véleményüket tükrözik. Viszont egyikük sem szerette volna, ha leírjuk a nevüket. Ez is beszédes!
hirdetés

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter