Egy hivatalnok fog szobrot kapni Pécsen

Ez nem a bürokrácia ünnepnapja lesz, még akkor sem, ha Áder János és a török elnök fogja felavatni a Kórház téren.

Pontosan 450 éve volt Szigetvár ostroma és Zrínyi Miklós emlékezetes hősi halála. Szintén ennél az ostromnál dobta el a kalapácsnyelet Szulejmán Szultán is, így a török-magyar „barátság” felmelegítésére jó indok a kerek évforduló. Jó kis törökös programok lesznek egész évben.

hirdetés

A Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség Budapesti Programkoordinációs Irodája (TIKA) kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot Pécs szülöttjének, Ibrahim Pecsevinek. A Pécsi közgyűlés elé kerülő előterjesztés azt tartalmazza, hogy nagy valószínűséggel 1572-ben itt született a derék történész és katona. Tizennégy éves korában édesapját elvesztette és Lala Mehmet pasa gyámságába került. Az Oszmán Birodalom számos tartományában dolgozott hivatalnokként. 1595-ben részt vett az esztergomi csatában, amiről később, mint történész meg is emlékezik. Ha valahol nem érzékelte Pecsevi a török-magyar barátságot, akkor bizonyára ez az ostrom volt az: amikor a várba készülő lovasaik vittek magukkal puskaport utánpótlásként, a magyar-német muskétatűzben egymás után robbantak fel a harcmezőn. Nem ezen múlt főleg, de a csatát csúfosan elbukták.

68 évesen, már nyugdíjazása után kezdett bele a történetírásba. Leghíresebb munkája a Tarih-i Peçevi egy kétkötetes mű, mely 1640-ig taglalja az oszmánok uralkodását. A két kötetes munkát a XVII. századi és az azt megelőző időszak oszmán-török történelmének az egyik legfontosabb forrásaként tartják számon. A mű nyomtatásban csupán 1866-ban jelent meg. Ibrahim Pecsevi – feltehetően – 1650-ben halt meg.

Az előterjesztés szerint a műemléket a Kórház téren tervezik felállítani, talapzattal együtt mintegy 2 méter magas lesz a bronzszobor, az elkészítésének költségeit, pedig a Török Köztársaság fedezi.

hirdetés

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter