Így képzeli Orbán Viktor a magyarországi keresztény demokráciát - OK!PÉCS

Így képzeli Orbán Viktor a magyarországi keresztény demokráciát

A miniszterelnök csütörtöki beiktatási beszédében több fontos célt is bedobott, és elárulta 2030-ig tervez.

Mi most kihagyjuk a miniszterelnök beszédéből a szónoki fordulatokat; akit a teljes beszéd érdekel, az IDE kattintva megnézheti videón – 38 percre tegye szabaddá magát ez esetben.

hirdetés

A lényeg tehát: Orbán Viktor szerint a felelős kormányzás azt követeli meg, hogy 2030-ig tervezzen, hiszen az EU következő költségvetése, illetve végrehajtása is eddig tart.  Megjegyezte azt is, mindig is egy egységes korszaknak látta a 2010-2030 közötti 20 évet.

Magyarország benne lesz az első öt országban

Kifejtette, el akarja érni, hogy Magyarország 2030-ra az EU első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A kormányfő lehetségesnek tartotta azt is, hogy az ország az új típusú versenyképességi rangsorokban – amelyek nem a mennyiséget, hanem a minőséget mérik – az öt legjobb uniós állam között legyen. Orbán Viktor azt mondta, megállítják a népesedési hanyatlást is.

Ismertette: gyorsforgalmi utak fogják összekötni Budapestet a megyei jogú városokkal, az autópályák elfutnak az országhatárokig, és a gyorsforgalmi utakra 30 perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni. Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot.

Rámutatott: a világexport 80 százalékát jelenleg 600 multinacionális cég adja, ezért magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket kell hozni Magyarországra. Célként tűzte ki továbbá, hogy 50 százalékkal növekedjen a hazai tulajdonú vállalatok részesedése a magyar exportból.

Az egészségügy átalakítása és erős katonság megszervezése jön

Orbán Viktor a népbetegségek radikális visszaszorítása mellett foglalt állást, jelezve: ennek érdekében nem riad vissza az egészségügy ésszerűsítésétől és erős ösztönzők bevezetésétől sem.

Azt is mondta, felépítik az új magyar honvédséget is. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédos országok folyamatosan fegyverkeznek, de általában is igaz, hogy “az a nemzet, amely nem tudja garantálni saját védelmét, az felelőtlen és történelmi távlatokban hibát követ el”. Különösen számít a fiatal és tehetséges katonatisztekre – hangoztatta.

A kormányfő ígéretet tett arra, hogy gazdaságilag is megépítik a lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát, s azok fővárosait és nagyvárosait közúton, vasúton és levegőben is összekapcsolják. “Lengyelország meghatározó szerepét pártfogoljuk, és velük összefogva megvetjük egy nagy közép-európai gazdasági térség alapjait” – közölte.

Arról is beszélt, a kormánynak dolga felkészíteni az országot az új technológiai korszakra. Az új korszakban mindenkinek dolgoznia kell, és ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve – jelezte. 

Magyarország a nyugat barátja marad, de tiszteli a keletet

Jelezte: szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé tudnánk építeni a Kárpát-medencét. “

Szólt továbbá arról: Magyarország elkötelezett tagja marad a nyugati szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság földrajzi meghatározottságát: nyugatra a germán vaskancellárok földje, keletre a szláv katonanépek világa, délre pedig muszlim embertömegek találhatók. Ezért a magyar politika nem szimpatizálhat a demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat a más népeket kioktatókhoz és azokhoz sem, akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit sértegetik – figyelmeztetett.

Végül az EU-ról beszélt, kiemelve: erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének. “Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk” – tette hozzá a miniszterelnök, közölve: minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az európai egyesült államokra vonatkozó “hagymázas rémálmait”, s vissza kell térnie a realitások talajára.

“Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért” – közölte, majd zárásként azt mondta, “a nemzet minden egyes tagjának, mind a tizenötmillió magyarnak, külön-külön és együttesen is a saját lelkiismeretére hivatkozva megerősítem, hogy minden cselekvésemben nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezérelni”.

(via MTI)

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter