Ki lesz Pécs Márki-Zay Pétere? Egyáltalán kell-e egy ilyen ember?

Látszik, hogy a közéletben is véget ért a nyár, mert a pécsi politikai életben is új mozgolódásra lehettünk figyelmesek az elmúlt napokban.

A semmiből tűnt fel Kővári János nevével fémjelezve a Szövetség Pécsért, amelyről egyelőre sokat nem lehet tudni, de rögvest nagyon aktív szerepvállalásba kezdtek a közösségi médiában.

Illetve a többes szám túlzás, mert csak Kővárit látjuk az előtérben, rajta kívül senki más nem reprezentálja a szövetséget.

Hogy mit szeretnének, mi a céljuk, milyen világnézet mentén határozzák meg önmagukat; mindezt még rejtély fedi. Ahogy azt is, mitől több és más ez, mint a szintén Kővárival azonosítható ÖPE. Egy kicsit az az ember érzése, hogy az ÖPE ugyan jól bevezetett márka, városszerte ismerős brand, de már annyira a mainstream közélet része lett, mint annak idején a Kerényi János vezette Civil Koalíció. Persze, tartalmazza ezt a varázsige módjára bármikor sikeresen bevethető “civil” hozzátevőt – hiszen Kerényi még szervezete nevébe is belevette -, de mégiscsak régi motorosok és egy időben gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek voltak a Fidesztől.

Egy újabb próbát tenni ugyanazzal az ötlettel nem eleve kudarcra ítélt, ráadásul most más szelek is fújnak, de erről majd később. És míg az ÖPE-nek azért szerves része volt egy keresztény, konzervatív irányultság, addig – legalábbis az eddigiek alapján – a Szövetség Pécsért jól idomul ahhoz a vonulathoz, amellyel európai hatalmak vezetését is meg lehet szerezni, lásd még Macron és pártja sikerét a francia választásokon. Ez gyakorlatilag összefoglalható annyiban, hogy mindenkinek igyekszünk a lehető legpozitívabb szavakat mondani, valamint ódzkodunk attól, hogy a politikai skálán elhelyezzük magunkat, inkább minél modernebbnek és oldalfüggetlenebbnek akarunk tűnni.

Momentán ennyi látszik a szervezetből.

Ebből persze még bármi lehet,

de a feltűnően hangoztatott semlegesség és centrista önmeghatározás inkább méla unalomra készít fel, semmint komolyan vehető és érdekes politizálásra. Eleve a politizálás, mint szó is óvatosan kikerült a civil szervezeteknél, hiszen minden erejükkel arra akarják felhívni a figyelmet, hogy ők maguk is csak az utca emberei, akik mintegy kényelmetlen kötelességként vállalták el a közéleti szerepet. Mondhatnánk, a civil az apolitikus politikus. Totális oximoron.

Kérdés, hogy a pécsi választópolgárok hogyan különböztetik meg a Szövetség Pécsért jelszavait a Mellár-féle Mindenki Pécsért mondataitól. Hiszen – bár utóbbi azért harcosabb benyomást kelt – lényegében mindkét szerveződés ugyanazt a csoportot akarja megszólítani: a legalábbis névleg konzervatív, csalódott centristákat és jobboldaliakat. Langyos, se hús, se hal módszerekkel, nagyon hasonló névvel ez gyakorlatilag lehetetlen feladat.

És most utalnék vissza arra, hogy a “más szelek fújnak”-kitétel az, ami mindkét társaságot életre hívhatta. Márki-Zay Péter példája ugyanis megmutatta, hogy

bizonyos helyzetekben előállhat olyan forgatókönyv is, amikor egy civil – nincs rá szó, hogy én mennyire megutáltam ezt a kifejezést – nyeri meg a meccset. Kell hozzá egy sor sajátos tényező együttállása, de nem száz százalékosan elvetélésre váró szcenárió.

Kővári János és Mellár Tamás Pécs Márki-Zay Pétere akar lenni. Világos, hogy ez kettejüknek egyszerre nem sikerülhet, úgyhogy érdeklődéssel figyeljük, hogy ki fúj visszavonulót vagy melyik egyesület húz valami váratlant. Miközben tisztában vagyunk azzal, hogy az adu továbbra is a Fidesz kezében van és csak saját maguk alól rúghatják ki a széket.

hirdetés

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter