Kormányközeli cég hagyta cserben Pécset, ezért tört ki a háború a Zsolnayval?

Ami ráadásul 200 milliót így is keresett az egész balhén. Lényegében ezt állítja Pécs ügyvédje, dr. Szabó Iván, aki a jobboldali elhajlással nem igen vádolható Átlátszónak adott hosszú interjút.

Aki kicsit is képben van Zsolnay gyár ügyben, azt az interjú eleje nem lepi meg különösebben. Szabó elmeséli, hogy Pécsnek esze ágában sem volt háborút indítani, szemet is húnytak volna Najari “trükközései felett” (lyukas víztorony 300 milliós “beszámítása”, vagyis apportja, márkanév eltrükközése, MNV-kötbér nem fizetése, stb.) is, ha a többségi tulajdonos kiszáll az üzletből miután úgy tűnt, csőd fenyegeti a gyárat és attól tartottak, a Zsolnay végveszélybe kerül és lehúzza a rolót.

hirdetés

Ám nem így történt, Najari kifizette a necces hiteleket, így most neki tartozik a gyár.

Megvolt a menekülő pálya?

Szabó Iván szerint az utolsó csepp a pohárban az MFB-hitel volt, amit nem törlesztett a Zsolnay, és emiatt a bank 2016-ban elindította a cég elleni felszámolási eljárást. Szabó szerint az önkormányzat attól tartott, hogy csődbe megy a Pécs jelképének számító Zsolnay-gyár, és emiatt eltűnik a hungarikum porcelán, a rossz munkakörülményekre és rossz bánásmódra panaszkodó Zsolnay-dolgozók pedig elveszítik az állásukat.

Páva Zsolt, Pécs polgármestere emiatt kezdeményezte még 2015-ben a kormánynál a Zsolnay stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalattá, vagyis kvázi védetté nyilvánítását, ami 2016 elején meg is történt.

De már ezelőtt feltűnt a színen Paár Attila, a rendkívül sikeres építőipari cég, a West Hungária Bau (WHB) tulajdonosa (ebbe a cégbe vásárolta be magát nem is olyan régen Orbán Viktor veje: Tiborcz István). 2015. október 7-én Bachar Najari és Cséplő Petra levelet kapott a pécsi önkormányzattól, hogy Pécs a Zsolnayban lévő 19 százalékos tulajdonrészének egy részét “értékesíteni kívánja” a WHB részére.

Az Átlátszó kérdésére, hogy miként került a történetbe a WHB, Szabó Iván így fogalmazott:

“Jött az ötlet, hogy csináljunk egy céget, mert ha felszámolás alá kerül a Zsolnay, akkor lehet, hogy még egy évig fenntartja a felszámoló, de a felszámolást be kell fejezni és meg kell szüntetni a munkaviszonyokat. Nem volt titok egyébként akkor, hogy a WHB már megkereste a várost, hogy egy hasonló együttműködést szeretne a várossal, mint Najari. Tehát lenne egy külön szerződés, ami biztosítaná, hogy nem vihető el a gyártás Pécsről, hogy ottmarad a védjegy.

És akkor a WHB benyújtotta a felszámolási eljárást, mi meg elkezdtük az embereket kimenteni.

Azt mondtuk, hogy a közgyűlés hozott egy ilyen határozatot, hogy létrehozza a Ledina Kerámia Kft.-t annak érdekében, hogy a Zsolnay-kultuszt meg az embereket átmentse. Nyilván Zsolnay-gyárnak nem nevezhettük. Ezt a céget azért hoztuk létre, hogy ebbe átmentjük az embereket, és ebben majd a WHB tőkét emel. Ugye a WHB-nál volt a követelés, tehát nyilvánvaló volt, hogy belátható időn belül a Zsolnay-eszközök tulajdonosa lesz, és mivel nagyon tőkeerős cég, az üzemeltetést tovább tudja folytatni.

Az volt az elképzelésünk – mivel úgy látszott, hogy napokon belül felszámolás alá kerül a Zsolnay -, hogy a WHB-é lesz a gyár, és a WHB-val köt a város egy hasonló szindikátusi szerződést, mint amilyet Najarival kötöttünk. A WHB tőkét emel a Ledinában, és ugye a felszámolónak kötelessége a vagyon hasznosításáról gondoskodni, a gyárat ki kell írnia üzemeltetésre. Ez általában pályáztatással történik, és mi arra hoztuk létre a Ledinát, hogy majd a Ledina pályázik az üzemeltetésre. Nyilván ebben benne van, amit maga mondott, hogy ki más tudná megnyerni  a pályázatot, mint azok a szakemberek, akik nálunk vannak, akik tudják, hogy lehet pirogránitot önteni, vagy hogy lehet porcelánfajanszot égetni.

Tehát ez volt a terv, de akkor Najari az egésznek a közepén kifizette a tartozást, és onnantól kezdve nem tudtunk mit csinálni.

A Ledina ott maradt százhúsz dolgozóval, mert Paár Attila, aki betett 200 millió forintot ebbe az üzletbe, és kivett 400 milliót egy hét alatt, elegánsan azt mondta, hogy hát itt olyan felháborodás volt, és az ő nevét úgy meghurcolták, hogy köszöni, de ebből már nem kér.”

A WHB az Átlátszónak úgy reagált mindezekre, hogy tagadta, hogy bármiféle kapcsolatban lett volna a Ledinával. A pécsi városvezetéssel való előzetes megállapodást azonban nem említették: nem erősítik meg, de nem is cáfolják.

Paar_Tiborcz-e1486725281681

Paár Attila (jobbra) és Tiborcz István (háttal) – Fotó: Magyar Narancs / Németh Dániel

Pécs még békét köthet Najarival

Szabó Iván tájékoztatása szerint, amikor Bozóki János megvette a Ledinát, meg akart egyezni Najarival, mert “a pénznek nincs szaga”, és ha netán lesz egy épületfelújítási tender, a két cég dolgozhatna majd együtt, de a Zsolnay tulajdonosa elzárkózott ettől. A Zsolnaytól a Ledinához átszerződött bő száz dolgozó munkaügyi pere is folyamatban van jelenleg, és várhatóan hónapokig húzódik még.

Szabó véleménye az előzmények ellenére is az, hogy van még esély arra, hogy Pécs és Bachar Najari békét kössön.

A Ledina megy tovább

Szabó szerint Bozóki “kabátot varrt a gombhoz”, vagyis a meglévő embereknek hozott létre egy gyárat, ami nem volt egyszerű, de minden jól alakul. A Ledina 8 milliárdos fejlesztést tervez, és már megvásárolhatók a cég étkészletei, melyeket családok és vendéglátóhelyek asztalaira szánnak. Az átlagemberek számára is megfizethető termékeket szeretnének gyártani, melyeket nagy lakberendezési üzletekben is árulnának a jövőben.

(via Átlátszó)

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter