Le se tojják itthon a matek tanítást forradalmasító pécsi módszert

A gyerekek imádták, a szakma szintén, de a magyar közoktatásban mégsem jutott sokra az a találmány, amely alapjaiban változtathatta volna meg az általános iskolai matematikaoktatást – számol be a HVG.

A sokak által utált matematikaoktatást reformálná meg egy pécsi találmány oly módon, hogy a tananyagban se kell miatta kompromisszumokat kötni.

hirdetés

A jelenleg Matherminds ( kb: Matekmesterelmék) néven futó találmány története 2004-ben kezdődött egy külvárosi pécsi általános iskolában. Itt tanított Auth Andrea, aki az iskola-összevonások kapcsán vette észre, hogy a hagyományos oktatási módszerek csődöt mondtak.

A tanítónő szabadidejében kitalált egy olyan kártyajátékot, amelyben a teljes tananyag szerepelt, ám az alapműveletekkel is küszködő gyerekek ezt mintegy „mellékesen”, a játék során sajátíthatták el.

Az iskola is támogatta a módszert, amelynek híre terjedni kezdett, és az előző évtized végén több tankönyvkiadó is megkörnyékezte a feltalálót.

Ezekből a tapogatózásokból végül nem lett semmi, de 2010-ben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) is fantáziát látott a történetben: az Arató Ferenccel kiegészült csapat több mint egymillió forintot nyert az egyetem innovációs pályázatán arra, hogy professzionális terméket készítsenek a találmányból. Már a nyomdai munkálatok is megkezdődtek, amikor a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatási reformok több lépésben mattot adtak a projektnek.

Hogyan működik?

A játákos módszernek köszönhetően a korábban a legegyszerűbb feladatokkal is kudarcot valló diákok az órai munkában és a munkafüzetek kitöltésében is óriási fejlődést értek el.

Az első, a „huszonegyezés” szabályait felhasználó, illetve a mínusz számok fogalmát bevezető játékot bonyolultabbak követték, amelyek többek között az osztás-szorzás, majd a mértékegységváltás és törtek titkaiig vitték el a gyerekeket.

A titok leginkább abban rejlik, hogy a módszer a gyerekek számára vonzó játékos forma mellett valódi sikerélményt kínál, mondja a HVG-nek Arató Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékének adjunktusa.

A játékos forma a tananyag szempontjából azonban nem jelent könnyítést, sőt: Auth Andrea olyan alkalmakat is fel tud idézni, amikor a találmányt bemutató továbbképzéseken a felsős matektanároknak is meggyűlt a bajuk a mértékegységváltós játékkal.

Ha az emberek összedobják a pénzt, lesz forradalom

Időközben a találmány bölcsőjéül szolgáló Felsővámház Utcai Általános Iskola megszűnt, Auth Andrea pedig munka nélkül maradt, miután első körben napközis tanárrá fokozták vissza, és a játékok folytatására sem kapott lehetőséget. A történet azonban szerencsére nem ért véget ezen a ponton.

Most az utóbbi időszakban népszerűvé vált közösségi finanszírozással (crowdsourcing) próbálkoznak. A találmányt ugyanis több európai országban is nagy sikerrel mutatták be, többek között finn kutatók és pedagógusok elismerését is kivívta. A matematika ráadásul univerzális nyelv, így csak az instrukciókat kellett lefordítani angolra.

A cél 26 ezer font (mintegy 11 millió forint) elérése a december elején induló kampány során, a támogatók pedig a kész terméket kedvezményes áron kapják meg pénzükért cserében.

Bár a magyar tapasztalatokból okulva a külföldi piac meghódítása a cél, a fejlesztők számára az is fontos, hogy a magyar diákok is részesüljenek a találmány előnyeiből.

Videó arról, hogyan is működik a játékos tanulás:

(via HVG)

hirdetés

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter