Meglepőt mondott a pécsi fideszes országgyűlési képviselő!

Azt kérdeztük Csizi Pétertől, miért tart másfél évig egy céget Pécsre csábítani. Eredetileg csak erre voltunk kíváncsiak, aztán ennél sokkal érdekesebb válaszokat kaptunk.

 A napokban írtunk arról, hogy egy repülőgépgyártó cég a teljes termelését Pécsre hozhatja át, sőt két üzemet is felépítenek majd. Beleakadtunk azonban számos megválaszolatlan kérdésbe, és bár kaptunk válaszokat, érdekelt bennünket az is, amit Csizi Péter országgyűlési képviselő mondott el – talán véletlenül.

hirdetés

Gyors avagy lassú? 

OK!PÉCS: Ön azt mondta a Magnus sajtótájékoztatón, hogy másfél évet dolgoztak azon, hogy ez a cég Pécset válassza. Miért tart ez ilyen sokáig?

Csizi Péter: Ez kifejezetten gyorsan ment. Mert a Magnus nem külföldben, hanem csak Magyarországban gondolkodott. Így tehát „csak” a magyar városokkal kellett megharcolni, és azoknál jobbnak lenni. A nagyobb, külföldi cégek ugyanis először az országot, aztán a várost választják ki. Az amerikai Harmann pl.

64 várost nézett végig egy speciális igénylista alapján,

és csak utána döntöttek Pécs mellett.

A kormányon, az önkormányzaton, vagy a cégen múlik, hogy melyik városba megy?

Komoly harc megy európai, különösen közép-, kelet-európai szinten az egyes cégekért. Minden vállalatnak van egy ilyen igénylistája, hogy nekik mi a fontos, mi az érdekük, céljaik, nekünk pedig az a dolgunk, hogy minél több jó választ adjunk erre a listára.

Ez így elég ködös. Mi a politika szerepe ebben? 

Először is meg kell tudnunk, hogy mi van ezen a listán, amit nem is annyira könnyű kideríteni – majd később elmondom, miért. Meg kell tudnunk mi az, ami fontos nekik és ezekre a kérdésekre kell jó válaszokat adni. És noha

gazdasági, piaci alapokon születik a végső döntés, mindig van egy személyes oldala is.

Sőt, egy érzelmi is. Ebben pedig például a polgármesternek különösen fontos szerep jut.

Hová tűnt Páva Zsolt?

Apropó polgármester. Sokszor tűnik úgy, mintha Páva Zsolt kimaradna, vagy nem volna fontos a számára, hogy ott legyen bizonyos politikai, gazdasági eseményeknél. Vagyis mintha Önök jelennének meg helyette. Miért van ez?

Ebben lehet, hogy hibáztunk, vagyis abban, hogy ezt nem magyaráztuk el eléggé az embereknek. Ahogy a városi feladatokban – akár egy permetkapu szintjén is, ami azért nem a világ legfontosabb projektje – megosztjuk az erőinket, és összedolgozunk, úgy a komolyabb ügyekben is. Tudni kell, hogy

nagyon pontos feladatelosztás van a csapaton belül,

és csapat alatt kell érteni a polgármestert, az országgyűlési képviselőket, a kormányhivatalt és az egyetemet is. Egy új cég esetében mindenkinek megvan a maga része, feladata és szerepe. A polgármesteré az első személyes kapcsolat, és a különféle előkészítések, tárgyalások, engedélyeztetések; az országgyűlési képviselőké pedig főleg az, hogy a cég igényeit megismerve sikerüljön kormányzati szinten kilobbizni a megfelelő támogatásokat az adott cégnek.

Mik ezek? Minél nagyobb iparűzési adó kedvezmény? 

Ez mondjuk pont helyi, de

egyetlen önkormányzat sem adhat semmilyen helyi adókedvezményt egyetlen cégnek sem, mert az törvényellenes.

A kormány viszont adhat direkt készpénz támogatást, és adhat országos adó-kedvezményeket. Arra hajtunk, hogy ezeket elérjük, pontosabban többet érjünk el más városoknál, vagy akár más országoknál.

És ez nem jár azzal a veszéllyel, hogy amint véget ér a kedvezményes időszak a cégek lelépnek?

Nem tehetik meg. Mert ugyan kedvezményeket kapnak, de

különféle garanciákat kell vállalniuk cserében.

Mint például a munkahelyek megőrzését vagy a termelés fenntartását, stb. Ezt most már pontosan szabályozza a kormány.

Csizi Péter1

10 új cég jött Pécsre 

Hány olyan cég jött Pécsre 2010 óta, amely egyértelműen az Önök lobbierején múlt? 

Huh, nem készültem erre, most kapásból 10 cég jut eszembe (ITSH-Deutche Telecom, Harmann, Hellmann Worldwide Logistics, Amalgam, Flextronics, IQor (volt Jabil), Kindertojás gyár, BUW, BAT-bővítés, Magnus), mert ezeknél mind ott voltam én is. A 9 milliárdos, pécsi BAT-bővítést azért említem, mert ebben is volt szerepünk, főleg, hogy először ki akartak vonulni Pécsről. Ezek mellett például a KONTAKT-Elektro, a Somapak, a Hauni és a MATRO bővítésében is segédkeztünk.

Kevesebbre tippeltem volna, mint tíz, mert… 

Vélhetően akkor ebben is hibáztunk. Az érzet azért lehet az, amit említ, mert mi azt a stratégiát választottuk (ezek szerint nem biztos, hogy helyesen), hogy nem zöldmezős beruházásban, vagy az ipari parkjaink bővítésében gondolkodtunk elsősorban, hanem a már meglévő épületeink, területeink feltöltésében. Vagyis,

ha ez a 10 cég most az Ipari Parkban lenne, szépen egymás mellett, akkor ott mindenki új gyárakat látna.

Ám ezek a cégek jelenleg szétszórva vannak a városban, vagyis nem annyira látványos a dolog. Így viszont maradt bőven helyünk az Ipari Parkban az újonnan érkezőknek, akikből lesz még.

Titkok és talányok

Melyek ezek? 

Azt majd időben el fogjuk mondani, de nem most.

Miért kell titkolózni? A Magnus esetében is hónapokig ment a lebegtetés.

Erről többnyire nem mi döntünk, de egyébként egyetértünk vele. És

nem is titkolózásnak nevezném, hanem felelős viselkedésnek.

A komolyabb cégeknek ugyanis komoly veszteséget, részvény-árfolyam problémákat is tud okozni, ha túlságosan hamar szivárognak ki hírek, féligazságok, pletykák, amiket utána nekik kell magyarázgatni a nemzetközi partnereiknek. Ezért villogás helyett inkább bevállaljuk, hogy jó ideig csöndben dolgozunk.

Azt elárulja, hogy azok a cégek, amelyek mégsem Pécset választották, miért döntöttek így? Van erről információjuk, amely akár segíthet abban is, hogy „legközelebb” már ezt az okot meg lehessen szüntetni?

Azon cégek esetében, amelyek nem titokban, álnéven és a valódi tevékenységüket elfedve érkeznek (számos ilyen van egyébként), és kialakul egy tárgyalási viszony, mindig megkérdezzük, hogy miért nem Pécset választották. Nincs olyan általános probléma, amin változtatni kellene a városban, ha hiszi, ha nem. Az egyes cégek stratégiájából fakadó, speciális okok viszont vannak, amelyek mentén meghozzák a döntést. A 2009-es „túlélő, városmentő üzemmód” után,

2011-ig rendre beleütköztünk „rendszerszintű” problémába,

mert se megfelelő infrastruktúra, se megfelelő háttér nem volt meg Pécsen ahhoz, hogy komoly cég ide jöjjön. Ezen azóta már változtattunk, ami persze nem ment gyorsan és azonnal.

hirdetés

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter