Mohácsi busók védenék a magyar határt a migránsoktól?

Hát, ha a Magyar Idők publicistáján múlna, akkor sanszos, hogy igen.

“Mi lenne, ha az iszlám migránsoktól hemzsegő, közeli határvidék őrzésébe mostantól mohácsi busók is bekapcsolódnának? – írja pénteki publicisztikájában a nem is olyan rég, igen viharosan a Magyar Időkhöz igazolt Pilhál György. – Ezen persze elsőre el lehet nevetgélni, ám aki valamelyest tanulmányozta a harmadik világ szellemiségét, nem biztos, hogy kizárja a sikert. Gondoljuk csak el, ahogy a kerítésnél csípőfogóval babráló mohamedán anyaszomorítóval szemközt egyszer csak megjelenik egy szakasznyi szőrös, agancsos, vasvillás busóharcos elképesztő kereplés és huhogás közepette…! Szerintem a görög partoknál hagyott gumicsónakokig szaladna a kerítésszaggató horda batyustul, embercsempészestül – folytatja.

hirdetés

Hogy nem teljesen vicc az egész, azt a szerző maga is elmondja, ha rajta múlna, “már verbuválná is a mohácsi főtéren az első busószázadokat. Addig meg szőrösre sminkelné, huhogni tanítaná a határon szolgáló rendőri erőket”.

Az ötletet egyébként onnan szedte Pilhál, hogy mint írja: “A mohácsi sokácok a középkorban a török megszállás elől a Duna túlsó partján fekvő Mohács-szigetre menekültek, ott mindenféle szőrös, ijesztő maskarákat készítettek, majd az álruhákat magukra öltve visszaeveztek a folyón, és rajtaütöttek a törökökön – mire a muzulmánok halálra rémülve világgá szaladtak a városból.”

busó

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (balra) és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (jobbra, maszkot tart az arca elé) a mohácsi busójárás negyedik napján (Fotó: Sóki Tamás / MTI)

Néprajzkutatók azóta is állítják – írja, a busójárás elképesztő sikerének titka erre a „hadászati bravúrra” vezethető vissza. Nagy stratéga a busó.

Nem lehetne aktualizálni ezt a busótrükköt? – teszi fel a talán nem is költői kérdést a szerző.

(via Magyar Idők)

hirdetés

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter