Mostantól MINDEN digitális kommunikációt megfigyelhetnek a titkosszolgálatok Magyarországon

A legtöbb ingyenes és fizetős, webes vagy mobilalapú, hang- vagy videóalapú kommunikáció, email, chat és közösségi média érintett – számol be az Index.

A lap azt írja, hogy július 17-től a magyar titkosszolgálatok gyakorlatilag bármilyen digitális kommunikációt megfigyelhetnek. Széles az együttműködésre kötelezettek köre; függetlenül attól, hogy magyarországi vagy külföldi-e a szolgáltató. A legtöbb ingyenes és fizetős, webes vagy mobilalapú, hang- vagy videóalapú kommunikáció, email, chat és közösségi média érintett. A törvényi indokolás szerint a cél az, hogy a magyar titkosszolgálatok a megváltozott kommunikációs szokások korában is mindent láthassanak – természetesen a vélt vagy valós magyarországi terrorveszély ürügyén. Az új rendelkezések azonban nemzetközi összehasonlításban is erősen jogkorlátozók, számos visszaélésre adnak lehetőséget azoknak a magyar titkosszolgálatoknak, amelyeknek éppen az érintett megfigyelési gyakorlatát nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek találta. Ráadásul az új megfigyelési szabályok gyakorlati haszna és alkalmazhatósága erősen kérdéses.

hirdetés

 

Eddig a magyar titkosszolgálatok elsősorban a telekommunikációs cégek, internetszolgáltatók segítségével figyelhették meg a felhasználókat. Az analóg kommunikáció megfigyelése egyelőre fontosabb információforrásnak tűnik a hazai bűnüldözésben és titkosszolgálati munkában. Az új szabályozás azonban az ún. „alkalmazásszolgáltatókat” is együttműködésre kötelezi. Alkalmazásszolgáltatónak minősül gyakorlatilag bárki, aki digitális kommunikációs szolgáltatást nyújt. A webes emailszolgáltatótól, a kommunikációra alkalmas mobilappokon keresztül a multiplayer funkcióval bíró játékszoftverek működtetőjéig.

Az ilyen szolgáltatók mostantól kötelesek egy évig megőrizni a felhasználóikhoz kapcsolódó metaadatokat (pl. felhasználói azonosító, használati adatok, regisztráció ideje, IP-címek) és azokat megkeresés esetén kiadni a titkosszolgálatoknak.

Az Index felidézi, hogy a szolgáltatók viszont továbbra is eldönthetik, hogy magát a kommunikációt végponti titkosítással nyújtják-e, tehát úgy, hogy a titkosítás a felhasználó eszközén történik, és így a szolgáltatók sem férhetnek hozzá annak tartalmához. A Snowden-botrány utáni felhasználói igényeket figyelembe véve több népszerű webes és mobilos üzenetküldő szolgáltatás már most is így működik, és az ilyen kommunikáció tartalmához az új szabályozás sem enged hozzáférést.

Fogalmuk sem lesz a szolgáltatóknak, mire használják majd az adataikat?

Az új szabályozás előírja azt is, hogy a titkosszolgálat kizárólag annyi tájékoztatást nyújthat a szolgáltatónak, amennyi az információszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges – írja az Index. Így a titkos információszolgáltatásra felkért szolgáltatók – eltérően a bűnügyi és más hatósági megkeresések esetén megszokottól – nem is képesek ellenőrizni, hogy az információkérés arányos-e, és különösen, hogy törvényes-e. A szolgáltatók által megismerhető adatok minimalizálása miatt az sem derül ki, hogy a kért adatot a titkosszolgálatok milyen ügyben, egyáltalán egy konkrét ügyhöz köthetően kérik-e.

(via Index)

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter