Nincs műanyag a pécsi ivóvízben. Sőt! A magyarországiban sem.

Láthatatlan, mikroméretű műanyag rostok szennyezik a városi csapvíz 83 százalékát világszerte, a szennyezés az Egyesült Államokban eléri a 92 százalékot, míg Európában 72 százalékos – adta hírül szerdán este az MTI, a hír pedig letarolta a magyar médiát. Máig!

A tényfeltáró újságírással foglalkozó, amerikai központú Orb csoport korábban nem ismert műanyagszennyezést talált a városi csapvízben világszerte. A csoport beszámolója szerint a kutatás, amelyet egy közegészségügyi szakember vezetett a Minnesotai Egyetemről, kimutatta, hogy az amerikai Capitolium termeinek csapjaitól az ugandai Viktória-tó partjáig nők, gyerekek, férfiak és kisbabák isznak műanyagot minden pohár vízzel.

hirdetés

Az öt kontinensen begyűjtött minták 83 százalékában jelen voltak a műanyag mikrorostok.

A hír miatt azzal az égető kérdéssel fordultunk a Tettye Forrásházhoz, hogy mi a helyet Pécsen? Időközben azonban nem csak a cég válasza, de a MAVÍZ válasza is befutott. Mindenki megnyugodhat, nem iszunk műanyagot, Pécsett különösen nem.

Na, de miért nem?

Hosszú és alapos választ kaptunk a Tettye Forrásháztól, amit most helyhiány miatt nem idézünk szószerint, csak a lényegét.

Eszerint azért baromság a műanyag kérdése a pécsi ivóvízben, mert

  1. Pécsen és környékén élők poharába legnagyobbrészt felszín alatti, védett vízbázisból termelt rétegvíz, illetve mecseki karsztvíz kerül (ami eleve kizárja, hogy idegen anyag kerüljön bele).
  1. A pellérdi és tortyogói kutak, amelyek a pécsi ivóvíz nyolcvan százalékát adják, 150 méter mélyről hozzák fel az 50-80 évvel ezelőtt keletkezett vizet. A térség és a Mecsek kiváló hidrogeológiai adottságainak köszönhetően ez az ivóvíz az összes paraméterében megfelel a szigorú magyar és uniós előírásoknak, nemzetközi összehasonlításban is jó minőségű, biztonságos.

A hatóság mellett a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. akkreditált – nemzetközi vizsgálatokban is résztvevő – laboratóriuma is rendszeresen vizsgálja a kitermelt és szolgáltatott vizet a kutaknál, gépházakban, vízelosztó helyeken; a szakemberek csaknem százféle paraméterre elemzik az ivóvizet. Az elmúlt 8 évben eddig 100 ezer ivóvíz vizsgálatot végeztek el Pécsett.

Se műanyag, se hormon nincs az ivóvízben

A MAVÍZ eközben szintén azt írta, hogy hazánkban a szolgáltatott ivóvíz eredetét tekintve, 96 %-ban felszín alatti vízbázisokból származik, amelyet a szolgáltatók az általuk karbantartott hálózatokon keresztül juttatnak el a fogyasztókhoz. Ahogyan ezekbe a vízbázisokba az esetlegesen a felszíni vizekben fellelhető hormon és gyógyszermaradványok sem jutnak le, úgy a Szövetség álláspontja szerint a mikroplasztik részecskék sem tudnak az ivóvíz kitermelési helyének közelébe kerülni, hiszen a felszíni vizeink, illetve ezek a vízbázisok nem érintkeznek egymással.

A hivatkozott kutatásból egyébként nem lehet egyenes következtetéseket levonni a hazai, vagy akár a pécsi helyzetre:

  1. A kutatás során nem vizsgáltak magyarországi mintát (Európából mindössze 18 minta származott), és azt sem részletezik, vizsgáltak-e felszín alatti vízbázisból származó vizet, vagy csak felszíni vizet.
  2. Ahogy az eredeti tanulmány is hangsúlyozza, a minták alacsony száma és nem egyenletes eloszlása miatt nem helyes ezeket a megállapításokat általánosan, egyes országok vízminőségére vonatkoztatni. Az eredmények csupán azt mutatják meg, hogy ez egy olyan téma, amivel foglalkozni kell.
hirdetés

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter