Pécsi kutatók álltak ki az MTA mellett, de sikerül-e CEU ügyet kreálni az egészből?

Nem mintha annak sok eredménye lett volna, sem az USA-t, sem az amerikai külügyminisztert nem hatotta meg. Mindeközben az MTA egyik tagja szerint meg kell javítani az MTA-t, mert nem jól működik.

A PTE 39 oktatója nyilatkozatban állt ki az MTA mellett, illetve a tervezett kormányzati átalakítása ellen.

hirdetés

“A PTE BTK Történettudományi Intézetének oktatói ezúton fejezzük ki szolidaritásunkat és együttérzésünket a Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban dolgozó kollégáinkkal. Az MTA intézeteiben zajló kutatások zavartalan folytatását alapvető nemzeti érdeknek tekintjük, a működés feltételeit és a tudományos autonómiát, a kutatás szabadságát ellehetetlenítő intézkedéseket méltatlannak és átgondolatlannak tartjuk. Úgy véljük, hogy a tudományos kutatás szervezeti kereteinek átalakítása csak az érintettek bevonásával és a velük folytatott érdemi tárgyalások útján vezethet eredményre”

– írták.

Az Index ugyanis azt írta, hogy birtokukba került egy tájékoztató, amelyben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter megüzente az akadémiai kutatóintézeti vezetőknek, hogy mi a terve az MTA-val.

hirdetés

Az Intézethálózatot el kell szakítani az MTA vezetésétől, a köztestülettől, önállóvá kell tenni. Az MTA köztestület semmilyen közvetlen befolyással nem lehet a rendszer működésére

– üzente Palkovics László IT-miniszter az MTA kutatóintézeti vezetőinek az informátor szerint, és azt is mondta, hogy

az MTA köztestület semmilyen közvetlen befolyással nem lehet a rendszer működésére, annak függetlenné kell válnia, ahogy az MTA főtitkára és a titkársága sem irányít, felügyel többé

– áll az Index birtokába került levélben.

Az MTA természetesen kiakadt ezen a híren, de számos szervezet és tudományos körök is tiltakoztak.

MTA-tudós állt ki az MTA átalakítása mellett

Most azonban Grüner György a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (UCLA) professzora, egyetemi tanár, a Los Alamos-i Nemzeti Kutatólaboratóriumban osztályvezetője és a UCLA Solid State Science Center igazgatója (és nem mellesleg Palkovics tanácsadója) írt egy nyílt állásfoglalást, ami szerint az MTA átalakítása nem ármány, hanem magyar érdek.

A teljes írást IDE KATTINTVA lehet elolvasni, mi most csak a lényeget emeljük ki. Eszerint

  • Az akadémiai kutatóhálózat megújítása szükséges
  • Megtámadhatatlan tény, hogy az akadémiai kutatóhálózatban az innováció háttérbe szorul, a szellemi tulajdon teremtése elmarad és hiányoznak a nagy globális kihívásokra való reflexiók is.
  • Az, hogy kicsi kutatócsoportja 2000 óta több szabadalmat „termelt”, mint az elmúlt évtizedben a Magyar Tudományos Akadémia, csupán egy példa arra, hogy irányváltásra, lehetőségeink kiterjesztésére szükség van.
  • Modernizálásra van szükség
  • az USA-ban (de méshol is) az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti termékfejlesztés az egyetemeken, a minisztériumok által támogatott, és azok célkitűzését szolgáló kutatólaboratóriumokban valamint ipari laborokban, szoros együttműködésben történik.
  • Itthon még szenvedünk attól, hogy évtizedekkel ezelőtt kialakult a tudomány felosztása: tanítása az egyetemeken, kutatása pedig a kutatóintézetekben folyt. Az MTA jelenlegi működési felállása e rendszer maradványa. Az a tény, hogy egy tudós társaság intézethálózatot menedzseljen, a modern világban szinte ismeretlen.
  • Tény, hogy jelenleg az MTA jelentős szellemi tőkével rendelkezik, de nem termel elég szellemi tulajdont. Azt a tulajdont, melyet szabadalmakon keresztül meg lehetne védeni és amelyekből magas hozzáadott értékű termékek jöhetnének létre, csúcstechnológiai kisvállalatokban de akár az ezeket tervező és gyártó – és jól fizető – magyar nagyvállalatokban is.
Grüner Györgynek egyébként több tucat szabadalma van, több innovatív vállalatot alapított és vezetett. Tudományos munkásságát Alexander von Humboldt- és Guggenheim-díjjal, illetve a világon egyedüliként kétszer is, a Világgazdasági Fórum „Technology Pioneer” díjával ismerték el. A „Highly Cited” cím birtokosaként a  világ egyik legtöbbet idézett fizikusa.

Szerinte “meg kellene végre győzni a magyar tudósokat, hogy az innováció érdekes és értelmes dolog, nem másodrangú tevékenység. A tudományos kutatás itthon eddig társadalmi, gazdasági relevancia nélkül, az állam eltartottjaként működött, az alapkutatásban pedig mindenki mindig minél több támogatásra vágyik, miközben csak nemzetközileg kiváló kutatásnak van létjogosultsága egy kis országban. Az MTA nagy szellemi tőkével rendelkezik, de nem termel elég szellemi tulajdont. Itt az ideje, hogy ne csak a pénzt tudásra, hanem tudásunkat pénzre váltsuk” – magyarázza el a Mandinernek adott interjúban.

hirdetés

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter