Pécsi szál is felbukkant Szeged egyik legnagyobb botrányában

Nem csak Pécsen, hanem Szegeden is taroltak a rejtélyes “spanyolok”. Ők azok, akiknek az MSZP-s városvezetés korábban milliárdokért eladta a Magasházat és az Aper laktanyát is. Most előkerült egy cégvezető, aki szerint pénzeket osztottak vissza kampánycélokra.

A szegedi Fidesz által csak “Botka László udvari beszállítójának” nevezett cég, a SZEVIÉP csődbe ment, több milliárdos kifizetetlen számlákat, tönkrement kisvállalkózókat hagyva maguk után. Első fokon több éves börtönre ítélte a bíróság a cég volt vezetőit. Most egyikük, Baranyi Sándor adott egy interjút a Délmagyarországnak. Ebben Pécsett az érdekes az, hogy

hirdetés

nagyon komoly korrupciós, pártfinanszírozós manőverkeről beszél, amely egy “rejtélyes” spanyol cégen keresztül valósult meg. Milliárdos nagyságrendben folytak be fekete pénzek az MSZP-hez

– állítja a cégvezető, aki szerint Puch László, az MSZP egykori “hírhedt” pártpénztárnoka volt ennek a központi figurája.

– Az, hogy a multi mellé „csapódjunk”, nekünk is, és a magyar partnernek is új volt, ezt a céget „úgy tették rá” a Tisza M43 konzorciumra. Hogy hol, és kinek az irodájában zajlott le az a beszélgetés, amelyben megállapodtak, hogy márpedig ez a konzorcium csak akkor fog nyerni, ha a külföldi multinak több mint 50 százaléka van ebben az üzletben, arról csak sejtéseim vannak. De szerintem akkoriban minden ilyen nagy tender Puch irodájában zajlott le. Abban biztos vagyok, hogy Ujhelyi és Botka lobbizása kellett a multi fölemeléséhez, hiszen ebben a térségben ők voltak akkor az erős emberek. Az, hogy a magyar partnert is visszaléptették a beruházás összértékének 35 százalékára, a Szeviépet is a maga 10 százalékára, jól mutatja a mi erőnket.

hirdetés

Ezt a spanyol céget teljesen egyértelműen Ujhelyiék hozták be az országba, az akkori legmagasabb szocialista politikai támogatás mellett. Az, hogy egy multinacionális cég beballag ide, és csettintésre tízmilliárdokat nyer egyetlen évben, erre azért nem nagyon van és volt példa. A spanyoloknak nem is nagyon volt más beruházásuk, a bebukott sávolyi MotoGP-pálya és az M43-as építésén túl talán még ami említésre érdemes, az a pécsi magasház, ahol szintén nem történt semmi.

A Szeviép ugyanakkor a külföldiektől függetlenül is megcsinálta volna azt a munkát, amit kellett, bárki is lett volna a harmadik konzorciumi tagunk – magyarázza az interjúban.

Szeged – Baranyi Sándor a SZEVIÉP volt tulajdonosa otthonába a Kisfaludy utcában.  Fotó: Karnok Csaba

Szeged – Baranyi Sándor a SZEVIÉP volt tulajdonosa otthonába a Kisfaludy utcában.
Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország

Puch is benne volt a “spanyol” cégben?

Baranyi Sándor azt is állította, hogy nem egyedi és nem egyszeri esetről volt szó!

– És biztos vagyok abban, hogy a projektek megcsapolása választási célokat szolgált.

Ha mondjuk 3 százalékot kellett visszaosztani, akkor abból 2 ment a központba, 1 pedig abba a régióba a választási kampányra, ahol a beruházás létrejött.

A rendszerváltás óta megfigyelhető volt, hogy a nagy tenderek, a nagy privatizációk külföldi cégekhez kötődtek, ennek nyilván az az oka, hogy nem volt pénz a gazdaságban, és nem volt magyar vállalkozói réteg. Az ember él a feltételezéssel, hogy könnyebb volt a politikai döntéshozóknak megegyezni egy nemzetközi cég képviselőivel. Gondoljunk csak a Strabag-ügyre, amiből nem csak Magyarországon, de Európában is számtalan volt. Ez jól mutatja a korrajzot. Az, hogy X. Y. politikus Ausztriában kap valamit, az sokkal kevésbé tetten érhető, mint ha Magyarországon lepaktál valamilyen vállalkozóval. A rendszerváltás után, főként az SZDSZ-kormányok alatt megfigyelhető volt, hogy a multinacionális cégek mellett nem lehetett labdába rúgni. Gyakorlatilag 1-2 milliárd forint fölött nem nyerhetett magyar cég – mondta a cégvezető.

A “spanyoloknak” Pécsen 2008-ban adott el több milliárdért egy ingatlan-csomagot az MSZP vezette pécsi önkormányzat, amit akkor Tóth Bertalan vezetett alpolgármesterként (Tasnádi Péter halálos betegsége miatt). Ő ma az MSZP elnöke és több évtizedes ismertség köti Puch Lászlóhoz és Ujhelyi Istvánhoz is.

– Mi nem tudtunk nagy tendereket nyerni, ezért annyira nem voltunk érdekesek a politikának. A nagy tenderek esetében mi is tudtuk, hogy azokban be volt állítva az „alkotmányos költség”. Ezt láttam a szegedi villamostender esetében és az M43-asnál is, ahol a fővállalkozói eredményben volt feltüntetve ez a rész. Ez nem az a rész, amit irigyelt volna tőlük az ember, mert a cégeknek ezekkel a pénzekkel biztosan el kellett számolniuk az akkori politika felé. Már csak azért is így kellett lennie, mert a spanyol cég a Gyurcsány-kormány alatt Szeged környékén Ujhelyi István és Botka László nyomására nyert nagy értékű beruházást fővállalkozóként. Egy magyar fővállalkozóval is azért álltunk össze, mert róluk tudtuk, hogy felsőbb politikai kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. A csavar a történetben, hogy a spanyol cég az M43-as közel 30 milliárd forintos beruházási árának 55 százalékát nyerte el a konzorciumi megállapodás alapján. A nagy pénz tehát az Ujhelyi és Botka által nyomott spanyol multihoz ment, nem pedig a Szeviéphez.

Nekem meggyőződésem, hogy abban a bizonyos magyar cégben pedig tulajdonos volt Puch László, a szocialista párt akkori pénztárnoka is. Láttam a beállított fővállalkozói költségeket, ami 5 százalék. Az állam bevállalt egy óriási bankgaranciát, de nyilvánvaló volt, hogy cserébe az 5-ből 3-4 százaléknyi pénzzel el kell számolni a politika felé

– folytatja Baranyi.

A “spanyolok” – látványterveken kívül – semmit nem kezdtek az igen drágán megvásárolt csomaggal.

A teljes interjút IDE KATTINTVA lehet elolvasni.

hirdetés

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter