Több mint 7 milliárdot spórolt meg Pécs egy év alatt: kimászott a város az adósságból

2010 óta dolgoztak ezen, sok “aprólékos átalakítással”. És persze szükség volt ehhez a Magyar Államkincstárra is, és még egy sor más döntésre. 140 milliárdnál is több fejlesztési pénz érkezett eközben a városba.

Megbízható információk szerint valamivel több mint 7 milliárd forintot tudott megtakarítani (félretenni) Pécs tavaly, ezzel pedig sikerült stabilizálni a város működését, kimásztak az adósságból.

hirdetés

A tetemes pénz egy részét a kormánnyal való megállapodás szerint annak a hitelprogramnak a törlesztésére tették félre, amelyet szerződés is rögzít, a maradék – több mint 5 milliárd – azonban “szabad felhasználású”, valós megtakarítás és tartalék.

Páva Zsolt korábban azt mondta, ő maga kérte a Magyar Államkincstár segítségét, hogy közösen tudják rendezni az elmúlt 30 év legnehezebb feladatát: Pécs működésének költségeit. Ám, nem ajándékot kértek – magyarázta.

– Pécs számára 9,5 milliárd forintot biztosít a kormányzat. Ezzel az összeggel teljes mértékben konszolidálható az önkormányzat költségvetése, és a következő időszakot illetően is lehetőséget ad az építkezésre – mondta akkor a polgármester, és úgy tűnik: igaza lett.

2010 óta dolgoztak ezen

Páva Zsolt korábban azt is hangsúlyozta, 2010 óta dolgoznak azon, hogy az önkormányzat működési költségeit úgy alakítsák át, hogy legalább nullás legyen. Erről részletesen is beszélt lapunknak már. Azzal ugyanis mindenki tisztában volt, hogy Pécs a rendszerváltás óta többet költött, mint amennyit keresett, vagyis a kiadásai jóval meghaladták a bevételeit.

Az is világos volt, hogy a legtöbb pénzt a

  • tömegközlekedés
  • kulturális intézmények
  • ingatlanok és intézmények (egészségügyi például) fenntartása
  • és különféle (sokszor a törvény szerint “nem kötelező”) önkormányzati feladatok
  • illetve a cégek működési támogatásai

vitték el.

Mindezek átalakítását és alapos megmetszését azonban már 2010-ben elkezdte az akkor felálló kabinet, és a munka azóta is tart.

– Aki ismeri Pécset, az tudja, hogy a szocialista tervgazdálkodás során természetellenesen felduzzasztották a várost; a redszerváltás után pedig kis híján összeomlott a helyi gazdaság emiatt. A város infrastruktúrája 200 ezer főre van méretezve, míg a gazdasága fele ennyi embert tud eltartani. Mindez az ellentét nyilvánvaló feszültségekkel járt 1990 után minden egyes esztendőben. A város költségvetése időről időre jelentős hiányt tartalmazott, amelyet elődeink hitelből finanszíroztak, ráadásul az EKF-programmal az intézményrendszert is tovább hizlalták. Mi a kormánnyal együttműködve e hiányt folyamatosan kezeltük, (…) jelenleg is a Magyar Államkincstár van a segítségünkre, hogy

két éven belül egyszer és mindekorra képesek legyünk leszámolni a múlttal, eltüntessük a folyamatosan görgetett problémákat. Ehhez persze igen komoly, de aprólékos átalakításokra van szükség, amelyeket folyamatosan készítenek elő a kollégák. A város a nehézségek ellenére stabil és kiszámítható, gazdasága sok apró lábon áll. 70-80 nagyon komoly cég telepedett meg itt,

és úgy hiszem, ez a stabilitás az egyik legnagyobb érdemünk is – részletezte egy tavaly szeptemberi interjúban a polgármester.

Több, mint 140 milliárd forintnyi fejlesztési pénz érkezett Pécsre

Azt nem lehet mondani, hogy a magyar kormány – így vagy úgy – ne lenne partnere Pécsnek a “helyreállításban”. Eddig ugyanis a különféle programokon keresztül több, mint 140 milliárd forintnyi fejlesztési pénz érkezett a városba 2010 óta (ezzel Pécs egyébként dobogós helyen van az országban), és pontosan tudni lehet, hogy ezt mire költötték el. Ráadásul annak a 47 milliárdos adósságnak a rendezését is bevállalta a kormány 2014-ben, ami még a korábbi időszakban jött össze és nyomta Pécset.

A város idei költségvetése egyébként már stabil: 50 milliárdnál is többől gazdálkodhat a város.

Mindezek ellenére számos feladat van még vissza, és úgy tudjuk, az önkormányzati cégek frontján is várható még bőven átalakítás.

hirdetés

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter