Utoljára jelenik meg a Heti Válasz – lehúzzák a rolót a lapnál

A régi tulajdonos már nem tudott/akarta finanszírozni a lapot, az új meg nem érkezhetett meg – írta szomorú jegyzetében Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője.

Simicska Lajos a Magyar Nemzet után a Heti Választ sem akarja tovább finanszírozni. Úgy tűnik,  a lap nem is éli túl a döntést. Hosszú cikkben búcsúzik most Borókai Gábor, az első Orbán-kormány szóvivője, majd a (polgári) HírTV egyik alapítója, illetve a Heti Válasz főszerkesztője.

hirdetés

“A múlt héten visszakoztak Amerikából. Egy magyar gyökerű, republikánus üzletember mondott le a választások után eladósorba került Heti Válasz megvásárlásáról. Arra kellett rádöbbennie, hogy a kormányzati bojkottal veszteségessé tett lapunk nem fordítható termőre az erős politikai ellenszélben. A kétharmados erő ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy a kívánt környezetet nem adja meg akárkiknek”

– magyarázta Borókai.

“Előbb a kormányzati üzenetekből gyorsan értő itthoni vállalkozások fordultak le a tárgyalásokról, majd a külföldi kapcsolatunk menedzselte amerikai is. A régi tulajdonos már nem tudott/akart finanszírozni bennünket, az új meg nem érkezhetett meg. Így a kiadó csődeljárást kezdeményezett a tulajdonosoknál, hogy legyen idő a gazdasági helyzet rendezésére. A lap ezért – a helyzet rendeződéséig –  június 7-én jelenik meg utoljára nyomtatásban. A jövő héttől csak elektronikus formában lesz elérhető a Digitalstand.hu-n.” – közölte a főszerkesztő.

Borókait várta volna Orbán Viktor?

Szakmai körökben korábban azt pletykálták, hogy a G-nap után Orbán Viktor kétszer is ajánlatot tett Borókainak. Ami eddig pletyka volt, azt most részben igazolta a főszerkesztő búcsú cikkében.

“Nem kérdés, a Heti Válasz alkotóközössége az úgynevezett G-nap (2015. február) után szorult helyzetbe került. Az egyik tulajdonos súlyosan összekülönbözött korábbi harcostársával, a miniszterelnökkel. Kormányzati körök távozásra biztattak bennünket, stabil anyagi bázist ígérve, de a gáláns ajánlat, hogy zöldmezősen új újságot hozhatunk létre, csak egzisztenciális biztonsággal kecsegtetett. 2015-ben már képtelen vállalkozásnak tűnt olyan nyomtatott sajtótermékkel a piacra lépni, amely az ellenoldali konkurencia, a HVG, a 168 Óra vagy az akkori Figyelő vásárlóközönségének nyomába érhetett volna. A nyomtatott sajtó egyre töpörödő helyzetében kellett volna számottevő tábort toboroznunk magunknak. Úgy értékeltük, hogy a kudarc borítékolható. Ezért maradtunk.

Próbáltuk meggyőzni a tulajdonost, hogy adjon túl rajtunk, de ő többszöri kérésünkre is nemet mondott, ellenben megígérte, hogy politikai elképzeléseit nem érvényesíti nálunk. S aki olvasott bennünket, tudja, hogy a Heti Válasz és a Jobbik viszonya nem változott.

A szerkesztőség ragaszkodott a polgári értékekhez, korábbi önmagához, és erőfeszítéseit mindaddig siker kísérte, amíg a kormány nem zárta le az „együttműködés” minden formáját”

– magyarázza Borókai Gábor, majd így folytatja az írást:

“Amíg csak a kormányzati politikusok mondtak nemet interjúkéréseinkre, s a tiltás nem terjedt ki minden rendű és rangú állami szereplőre. Amíg csak állami hirdetési bojkottban, és nem a piaci reklámokra is kiterjedő blokádban volt részünk. (A 2007 és 2015 között nyereséges újságunk a G-nap után 20 százalékot veszített vásárlóközönségéből, ellenben 82 százalékot a hirdetési bevételeiből. Amitől a második legkeresettebb politikai hetilapként és a legnagyobb konzervatív lapként is veszteségbe fordult.)

Egyre levegőtlenebb és egyre szűkebb térben állítottuk elő az újságot. Mindannyiszor támogattuk, bátorítottuk a kormány ország javát szolgáló erőfeszítéseit, de nem takarékoskodtunk a nemkívánatos jelenségek kritikájával sem. A kormányzati irányok többségét helyeseltük, de erősebb kontrollt kívántunk a hatalmat gyakorlóknak.”

Borókai azt írja, most sem gondolnak mást.

“Csakhogy az igazunknak nincs relevanciája. Egyedül a kétharmados többséget hozó győzelemnek van relevanciája, amely minden részigazságot maga alá temet, és minden kormányzati cselekedetet visszaigazol. A médiapolitikát érintő – szerintünk – rosszakat is” – fejtegeti a főszerkesztő.

Életben maradni?

Borókai zárásként azt írta, “a tulajdonos választások utáni kivonulása és az eladási kísérletek kudarca vezetett el az öncsőd kezdeményezéséig. Hogy három hónap esély kínálkozzék a gazdasági háttér stabilizálására. Az idei második negyedévben a heti lapeladások 10 százalékos növekedése és a Digitalstand nevű vállalkozás jó alapot jelent. A Heti Válasz újraéledhet, meglehet, nem rajtunk múló tartalommal.”

hirdetés

HOZZÁSZÓLÁSOK

Facebook

Twitter